Az ősemlősök sokfélesége csökkent a krétakorban

Százmillió évvel ezelőtt, a krétakor közepén robbanásszerű növekedésnek indultak a virágosnövény-fajok, ami a táplálékforrás bővülésével előidézhette volna az ősemlősök hasonló evolúciós fejlődését is, ám egy új kutatás szerint épp ellenkező előjelű folyamat zajlott le: a korai emlősök faji sokfélesége meglepő módon zsugorodott abban az időszakban.

ősemlősA brit tudományos akadémia biológiai szaklapjában ismertetett álláspont az utóbbi harminc évben összegyűjtött emlősfosszíliák elemzésén alapul. Az Indianai Egyetem (Bloomington) két tudósa állkapocs- és fogmaradványokat vett szemügyre, hogy következtetéseket vonhasson le az ősemelősök krétakori fejlődéséről.
Növénykövületek alapján már korábban is tudott volt, hogy a zárvatermő növények faji gazdagsága rendkívüli mértékben kiszélesedett a 146 millió évvel ezelőtt kezdődött és 65,5 millió évvel ezelőtt lezárult krétaidőszak közepén. A tudósok ésszerűnek vélték, hogy hasonló ugrás következett be a korai emlősök fejlődésében is, hiszen a megjelenő növényfajok és a nyomukban elterjedő rovarok elméletileg új, a korábbinál bőségesebb táplálékforrást és természetes élőhelyet kínáltak nekik. Ezzel szemben a kutatók azt találták, hogy az emlősök sokféleségében rendhagyó mértékű visszaesés figyelhető meg.
“Csak a krétakor végén, közel a dinoszauruszok kipusztulásának idejéhez tapasztalhatjuk az emlősök változatosságának újbóli felfutását és az első, tisztán növényevő emlősök felbukkanását” – magyarázta a kutatók egyike, David Grossnickle.

A maga nemében egyedülálló, az emlősök alaktani, rendszertani evolúcióját és táplálkozási szokásait egyaránt nyomon követő paleontológiai tanulmány szerint az emlősök közül elsősorban a kistermetű, rovarevő állatfajok maradtak fenn. Egyetlen olyan emlőscsoport létezett, amelynek akkoriban, százmillió évvel ezelőtt is jól ment a sora: a korai elevenszülők (theria alosztály). Alaktanilag hasonló, zömében kistermetű tagjaikból alakultak ki később a modern emlősök, beleértve az embert is.
“A virágosnövény-fajok krétakorbeli terjedése által gerjesztett ökológiai változások nélkül a világ ma nagyon más hely lenne, és lehetséges, hogy százmillió évvel ezelőtt ki sem kényszerítette volna okos főemlőselődeink döntőnek bizonyult alkalmazkodását” – idézte Grossnickle-t a ScienceDaily.com tudományos hírportál.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/10/131002102924.htm)